Ismeretterjesztő cikkünk a C-vitamin kollagénképző szerepéről a Beauty Fórumban

Tudtad, hogy a C-vitamin nélkülözhetetlen a kollagénképzéshez a bőrödben?

A C-vitaminnak nagyon sok hatását ismerjük – antioxidáns, fokozza az immunrendszer ellenállóképességét, topikálisan bőrfehérítő hatású, érfal erősítő, de csak kevesen tudják, hogy a kollagénképzés egyik elengedhetetlen összetevője.
Ebben a cikkben utánanézünk, hogyan biztosítja a C-vitamin a kollagénképzést a szervezetben és ezzel együtt a bőrben.

Egy betegség, amely rengeteg áldozatot szedett

Kolumbusz Kristóf, itáliai tengerész, a spanyol király támogatásával, 1492 augusztusában, indult el Európából három hajójával nyugat felé, hogy Afrika megkerülése nélkül jusson el Indiába. 33 napon keresztül hajóztak a nyílt tengeren, míg végül partot értek, de nem Kelet-Indiában, ahogy ők gondolták, hanem egy addig ismeretlen szigetcsoport egy kis szigetén,
a Bahamákon. Néhány évvel később visszatértek és a mai Dominikai Köztársaság területén megalapították az első európaiakból álló települést.

Az utazás során a legénység számos, különféle betegségben szenvedett, de amiben a legtöbben hunytak el, az egy súlyos, gyógyíthatatlannak számító betegség volt, amelyben négy éven belül a település szinte összes lakója is meghalt. XX. századi régészeti és történészi kutatásokból kiderült, hogy ez a legtöbb áldozatot szedő kór a skorbut volt. Ez a betegség a felfedezések korában több életet követelt a tengerészek között, mint a viharok, a hajótörések és a fegyveres összetűzések együttvéve.

Hajóorvos egy skorbutos betegnek citromot ad

Milyen tünetei vannak a skorbutnak nevezett, a középkor egyik legsúlyosabb betegségének, amit már az ókorban is ismertek? A beteg először rossz közérzetre, étvágytalanságra panaszkodik, előáll az ízületek érzékenysége, izomgyengeség lép fel. Állandóan fáradt, sebei, csonttörései nehezen gyógyulnak. A bőr alatt és az ízületekben vérzés, véraláfutás keletkezik, a fogíny is vérzik és begyullad. Belső vérzések, gyulladások is kialakulnak, amit ínysorvadás és a porcok, ínszalagok, inak, csontok és a bőr sorvadása kísér. Meglazulnak és kiesnek a fogak, az erek, hajszálerek szétesnek, míg végül a szervezet feladja a küzdelmet és a beteg meghal. Becslések szerint, négyszáz év alatt több, mint kétmillió tengerész vesztette életét a skorbutnak köszönhetően, de nagyon sok „újvilági” telepes, illetve katona és városlakó polgár is elhunyt ebben a betegségben.


A skorbut gyógyítása

A skorbut, amely magyarul elgyengülést, elsorvadást jelent, mindenhol megjelent, ahol az egyoldalú táplálkozás, a zöldségek, gyümölcsök hiánya jellemezte a lakosok étrendjét.
Az évszázadok során az orvosok, leginkább a hajóorvosok komoly erőfeszítést tettek, hogy
a betegség kezelhetővé váljon. A gyógyításhoz sokféle anyaggal próbálkoztak, mint pl. higított kénsav, almabor, ecet, tengervíz, fokhagyma, mustár, retek, illetve narancs és citrom. Sokáig nem sikerült eredményt elérni, de a kísérletek végül áttörést hoztak. Megfigyelték, ha a betegnek ananászt, citrusféléket, savanyú káposztát adtak, azok állapota látványosan javul.
Ekkor bizonyosodott be minden kétséget kizáróan, hogy a skorbut a táplálkozással összefüggő hiánybetegség, amely egy addig nem ismert, de minden a kísérletekben hatásos alapanyagban, élelmiszerben megtalálható összetevővel gyógyítható.
Ekkor természetesen még nem tudták, hogy a C-vitamin az az anyag, ami a skurbut tüneteit gyógyítja, de egyre több olyan növényi forrást fedeztek fel, ami a gyógyításban hatásosnak bizonyult.

 
A C-vitamin felfedezése

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi Albert orvos, Oxford-ban tartózkodott, ahol kutatásai során, szarvasmarha mellékvese kéregben egy ismeretlen anyagot talált. Sikerült megállapítania az összetételét (tulajdonképpen egy szénhidrátfajta, cukorsav származék) és hexuronsavnak nevezte el ezt a vegyületet.

Hazatérve Magyarországra, Szegeden egy olyan növényt keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Több eredménytelen kísérlet után végül a szegedi paradicsompaprika lett a legalkalmasabb: 10 liter préselt nedvből 6 gramm hexuronsavat tudott előállítani. Érdekesség, hogy ezt a növényt először a felesége által készített paprikasalátaként vizsgálta.

Szent-Györgyi munkásságát, többek között a C-vitamin biológiai hatásainak kutatásáért, 1937-ben élettani Nobel-díjjal ismerték el, máig az egyetlen magyar Nobel díjas, aki hazai kutatásaiért kapta meg ezt az elismerést és az átadáskor még Magyarországon is élt.

Ugyan ebben az évben az angol Haworth és a svájci Karrer kémikusok pedig a C-vitamin szerkezetének megállapításáért kapták meg a Nobel díjat.

Szent-Györgyi Albert

A tudományos világ pedig hamar megegyezett abban, hogy a hexuron sav megegyezik az
L-aszkorbin savval (a-szkorbut = skorbut ellenes), illetve a C vitaminnal. És abban is, hogy ez az anyag, amely az összes olyan élelmiszerben megtalálható, amelyek fogyasztásával gyógyítani, illetve megelőzni lehet a skorbut tünetegyüttes kialakulását.


A C-vitamin előfordulása, előállítása

A C-vitamint az emlősök többsége képes egy enzim segítségével glükózból előállítani, de például a főemlősök, az ember, a tengerimalac, számos madárfaj, a denevér és a csontos halak szervezete nem, mert a szintézishez hiányzik ez az enzim (L-gulonolakton-oxidáz). Számunkra és a felsorolt állatfajok számára tehát a C-vitamin valóban esszenciális (létfontosságú) vitamin.

A természetben a legtöbb C-vitamint az acerola (barbadoszi cseresznye) tartalmazza,
1677 mg/100g-ot, ezt követi a homoktövis (695 mg), majd a csipkebogyó (426 mg).
A zöldségek, gyümölcsök pedig 50-200mg közötti C-vitamint tartalmaznak 100g-onként.

Acerola

Az ember napi C-vitamin szükségletét 60-100mg körül javasolják, de még a napi 1-3000mg is tolerálható, mivel nem halmozódik fel a szervezetben. Szent-Györgyi naponta 8000mg-ot szedett és 93 éves koráig élt.

A nagyobb mennyiségű C-vitamin előállítása viszont csak mesterséges eljárással lehetséges. Érdekes módon még ma is alkalmazzák az 1930-as évek végén kidolgozott módszert, amely során kukoricaszirupból készült glükózból, öt lépésen keresztül (többek között baktériumok oxidatív fermentációjával) állítanak elő ipari nagyságban C-vitamint.

A C-vitamin és a kollagénképzés

A C-vitamin szervezetben betöltött szerepének kutatása természetesen nem állt meg a felfedezésével.
A vegyész és orvos kutatók az ezt következő évtizedekben bizonyították, hogy a C-vitamin hiány miatt kialakuló, skorbutnak nevezett tünetegyüttes egy kollagénképzési zavar következménye. Azóta már több, mint tíz kollagénképzési zavart ismerünk, a C-vitamin hiány által okozott pedig az egyik ezek közül.

A kollagén a szervezet teljes protein tömegének mintegy 30%-át teszi ki, rendkívül fontos alkotóeleme a szervezetnek. Az elégtelen kollagén szintézis eredményeképpen a hajszálerek, erek, csontok, porcok és természetesen a bőr, deformálódnak, szétesnek, nem tudják ellátni helyes élettani funkciójukat.
Sikerült leírni a C-vitaminnak a kollagénképzésben betöltött szerepét is azzal, hogy felállították
a bonyolult szintézis pontos lépéseit, amelyben a C-vitamin egy sejtmagban, elektron átadóként vesz részt, a vas 3+ ionnak ad egy elektront, vas 2+ ionná redukálva azt.

Logikai megközelítés*

Amennyiben ismert, hogy a skorbut egy kollagénképzési zavar, márpedig ezt a múlt század közepén az elektronmikroszkópok elterjedése segítségével igazolták a kutatók, a C-vitamin kollagénképzésben nélkülözhetetlen szerepét logikai úton is beláthatjuk a következők szerint:

C-VITAMIN HIÁNY = SKORBUT = BELSŐ VÉRZÉSEK, VÉRALÁFUTÁS, ÍNYVÉRZÉS =
= ÉRFALAK SZÉTESÉSE = KOLLAGÉNKÉPZÉSI ZAVAR = KOLLAGÉN HIÁNY

A fentiek szerinti egyenlőség rendszerben az első tag is egyenlő az utolsóval:
 

C-VITAMIN HIÁNY = KOLLAGÉN HIÁNY                

/ *-1 (szorozzuk meg mindkét oldalt mínusz eggyel, vagyis vegyük mindkettő ellentétét)

C-VITAMIN MEGLÉTE = KOLLAGÉN MEGLÉTE vagyis más, de azonos jelentésű szavakkal

C-VITAMIN = KOLLAGÉN KÉPZÉS

Mivel egy egyenlőség rendszeren belül, minden tag egyenlő bármely másik taggal és két egyenlő tag ellentéte is egyenlő egymással, a logikai eredmény az, hogy a C-vitamin elengedhetetlen a kollagén képzéshez.
C-vitamin nélkül tehát nem keletkezik kollagén a szervezetben, így a bőrben sem.

A C-vitamin tehát szükséges, DE nem elégséges feltétele a kollagén képzésnek.

 
*ezt a logikai megközelítést sehol nem láttuk korábban, valószínűleg a mi „találmányunk”!

Biokémiai megközelítés

A C-vitamin felfedezése után, sikerült a kollagén szintézist is leírni. Ez egy eléggé összetett, bonyolult folyamat, a prokollagén képzés az állandónak tekinthető kötőszöveti sejten a fibroplaszton belül kezdődik és azon kívül folytatódik és fejeződik be. A sejtmagon belül a riboszómák kezdik a kollagén-fehérjék bioszintézisét.
A szintézis mintegy tíz lépésből áll, de a C-vitamin szempontjából nekünk most csak a következő három érdekes:

1. A sejtmagba jutva - azon belül - a C vitamin egy elektront ad át a vas 3+ ionnak,
   vas 2+ ionná redukálva azt.
2. A vas ion katalizátorként működik két aminosav a prolin és a lizin hidroxilációjában.
3. A két hidroxilált (OH gyökkel rendelkező) aminosav – ezekből épül fel a prokollagén,
   további átalakulások után, elkezdik felépíteni a kollagén rostokat. A tripla-helix kollagén szálak kialakulása már a sejten kívül fejeződik be.

Ez, a kutatók által többúton is igazolt folyamat nem megy végbe C-vitamin nélkül, tehát a biokémiai megközelítés szerint is igaz az, hogy a szervezetben és így a bőrben nem képződik kollagén C-vitamin nélkül.

A C-vitamin szintézis leegyszerűsített folyamatát mutatja be az itt látható ábra és animációs film:

A C-vitamin fontossága

Láthatjuk tehát, hogy a C-vitamin mennyire fontos, sőt életfontosságú, mivel elengedhetetlen feltétele a szervezet kollagénképző és fenntartó működésének.
Ezen kívül még számos élettani folyamatban vesz részt, többek között antioxidáns, elősegíti a vas felszívódását, segíti az energiatermelő karnitin szintézisét is, valamint a fehérvérsejtek működésének támogatásával az immunrendszert is erősíti.
A C-vitamin olyan kritikus funkciókat lát el, amelyek nélkül nincs egészséges működés
a szervezetben.


A C-vitamin fontossága a bőrápolásban

A tapasztalatok azt mutatják, a C vitaminos készítmények topikális (a bőrfelszínen) történő alkalmazásának is számos előnyös hatása van.
Mivel a C-vitamin L-aszkorbinsav formája a levegőn és az oldatokban is hamar elbomlik (kozmetikai termékekben néhány hét alatt), ezért a legtöbb kozmetikai cég, mint pl. a fitoC is annak stabil, nem oxidálódó formáját az MAP (magnezium aszkorbil foszfát) vagy a 3-O-ethyl aszkorbin savat használja. Ezeket hivatalosan C-vitamin származékoknak hívjuk, de a stabil C-vitamin megnevezés az elterjedtebb.

A C-vitamin származékokkal készült termékek használata esetén megfigyelhető, hogy csökkentik a hiperpigmentációt, képesek halványítani a pigmentfoltokat egyben akadályozzák a melanin képződést. Gyorsítják az aknés bőr gyógyulását a visszamaradt hegekek csökkentésével, a kollagénképzés támogatásával. Erősítik az érfalakat, a hajszálerek áteresztőképességét csökkentik, az antioxidáns hatás pedig a sejtkárosodás csökkenését eredményezheti.
A bőr fiatalabbnak, egyenletesebbnek és élettel telibbnek tűnhet és feszesebb lesz.

Már létezik olyan márka a kozmetikai piacon, (ez a fitoC), amely minden termékét stabil C vitaminnal készíti, egyrészt hangsúlyozva ezzel a C vitaminnak a kollagénképzésben betöltött elengedhetetlen szerepét, másrészt elősegítve a fent leírt hatásokat.
Illetve a fitoC azzal is hangsúlyozza a C-vitamin kollagénképző szerepét, hogy a kezelések előtt 1000mg C-vitamint ad a vendégnek, tablettás formában, teával vagy ásványvízzel.

Összefoglalás

Ha megkérdezünk tíz embert az utcán, hogy tudja-e, C-vitamin nélkül nem képződik kollagén
a bőrben, kilenc azt fogja válaszolni, hogy NEM. Pedig ez az ismeret nagyon fontos folyamatot
ír le a szervezet működésében, C-vitamin nélkül egyszerűen nincs élet, nincs egészséges létezés a Földön.

A fitoC – a C-vitamin magyar vonatkozású felfedezése miatt egy Hungaricumnak is tekinthető kozmetikai márkaként valószínűleg egyedülállóan az egész világon - erre az ismeretre építi márkaidentitását, a márkatulajdonosok, a partnereink és a vendégek mind ismerik ezt ez összefüggést.

Loidl Kata és Bánhegyi Zsolt, a fitoC márka tulajdonosai

2024. április